Az emberek közötti konfliktus olykor elkerülhetetlen. Arra mutatunk kommunikációs technikákat, hogyan kezeljük ezeket minél hatékonyabban.
Az igazuk bizonyításáért, sokan kerülnek olyan helyzetbe, hogy a túlbuzgóságuk miatt hiteltelenné és hatástalanná válnak azok számára, akiket meg szeretnének győzni valamiről.
A megoldás nem bonyolult, csak a konfliktushoz való viszonyunkat kell tudatosítani hozzá. Az egészséges nézeteltérés megközelítés tanulási készséget, annak megértését jelenti, hogy tudjuk magunkat tartani a meggyőződésünkhöz, miközben hagyjuk, hogy mások is érvényesülhessenek.
Az alábbiakban olyan kommunikációs technikákat mutatunk, amelyek útmutatóul szolgálhatnak a kellemetlen beszélgetések során kerülendő viselkedésre.
- Trollkodás: Valakinek a szándékos provokálása annak érdekében, hogy kibillentsék az egyensúlyából. Vannak, akik akaratlanul is ezt teszik, de a legtöbb esetben ez szándékos. Ha nyerni akarunk, felesleges drámát gerjesztenünk. Fontoljuk ezt meg, mielőtt kísértésbe esnénk!
- Konspirálás: Nem bűn az összeesküvés-elméletek iránti érdeklődés. Sok esetben elgondolkodtatnak, fejlesztik elménket, nyitottabbá teszik felfogásunkat. Persze, csak úgy, ha helyükön kezeljük az azokból fakadó információkat. Konfliktusos helyzetben a konspirációk terjesztése általában nem viszi előre a beszélgetést. Mivel ezek bizonyíthatatlanok, ezért hitelességük erősen megkérdőjelezhető. Ezért inkább tartsuk magunkat a témához, amit ismerünk, és ésszerűnek tartjuk megvitatni a beszélgetőpartnerrel.
- Pontifikálás: Kerüljük a hosszú beszédeket, monológokat, amelyek nem teszik lehetővé az interakciót. Próbáljunk meg rövidebb, kevésbé összetett szavakat használni a beszélgetés gördülékenysége érdekében. A tárgyilagos megfogalmazással a hitelességünket is emelhetjük.
- Felsőbbrendűség: Ahogyan a leereszkedő stílus, úgy a felsőbbrendűség érzetének keltése is mindenáron kerülendő. Míg az egyik a “hatalom” megragadását, a másik a neheztelés kiváltását serkenti.
- Ok-okozat: Elakadást okoz a konfliktusos helyzet kommunikációjában, amikor csak az eredményeket nézzük, anélkül, hogy az okozatokat is tanulmányoznánk. Ha például egy szennyezett tó problémáját vizsgáljuk, hiba lenne nem a tavat tápláló folyókat is elemezni. A fentről való megközelítés helyett tegyük fel az alábbi kérdéseket: Mi az oka?; Az okozó tényező problémája miből fakadhat?; Ki profitálhat belőle?
Ebből a bejegyzésből azokat a kommunikációs technikákat ismerheti meg, amelyeket sikeres vezetők használnak, amikor meg szeretnének kérni valakit valamire.
Kövesse blogunkat, amelyben rendszeresen jelentkezünk kommunikációval és marketinggel kapcsolatos hasznos tanácsokkal, tippekkel, valamint érdekes hírekkel!